LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK
1984-es várossá avatásakor Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt településrészek csatlakoztak hozzá.
Épített értékei közé tartozik a 100 éve épült és műemlékké nyilvánított gibárti vizierőmű, mely Magyarország második legrégebbi vízi erőműve és amely ma is működik.
Encs legfőbb látnivalói a templomok, és azok a szobrok, melyek közül több is az itteni alkotótábornak köszönhetően jött létre.
A műemlékek közül figyelmet érdemel a régi római katolikus templom, az Abaújdevecserben lévő Csoma-kúria, amelyben a közeljövőben múzeum kialakítást tervezik.
KULTÚRA
A város kulturális életét jórészt az encsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár szervezi. Ezen belül működik a könyvtár, számos klub és egyesület. A Városi Galéria kiállításai révén az abaúji művészek bemutatkozásának színhelye, de helyet ad országos hírű és külföldi művészek tárlatainak is. Jelentős műemlék az Encs-Abaújdevecser Csoma-kastély parkja, ami szabadtéri kulturális eseményekről (koncertek, színházi bemutatók stb.) nevezetes.
ÁLLANDÓ PROGRAMOK, KIKAPCSOLÓDÁSI LEHETŐSÉGEK
A művészetek kedvelőit a város nyaranta megrendezésre kerülő kulturális rendezvényei, művészeti táborai vonzzák, míg az aktív kikapcsolódás kedvelőit a városon keresztül haladó országos kéktúra vonala várja.
TELEPÜLÉSTÖRTÉNET
Encs területén már hatezer évvel ezelőtt település állt. Az államalapítás után Újvár vármegye része lett. Az első írásos említése Hensy néven 1219-ből származik. A 14. században a tornai váruradalom része.
A 16. században fejlődésnek indult települést. Eger eleste után a török nem kímélte az ittlakó lakosságot.A sok zaklatás és a magas adók miatt elmenekült a jobbágyság, a falu elnéptelenedett. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) ideje alatt a felvidéki hadjáratok állandó táborhelye volt. 1720 körül Kassa környékéről települtek be családok.
A fejlődést az 1860-ban kiépített vasút hozta meg. 1890-ben körülbelül ezer lakosa van Encsnek. Mivel a trianoni békeszerződés után a kettészakadt Abaúj-Torna vármegye magyar területen maradt részének középpontjában fekszik, ezért az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött.
Az 1920-as évektől járási székhely lett, majd 1962-ben az encsi járás lényegében bekebelezte az abaújszántói és szikszói járásokat is. 1970-ben nagyközségi, 1984-ben városi rangot kapott. Ezzel egyidejűleg hozzácsatolták Abaújdevecser, Fügöd és Gibárt községeket, az utóbbi azonban 2006-ban ismét önálló községgé alakult.